Közjegyzői okiratok

Közjegyzői okiratok

A közjegyzői okiratok közokiratok. Legfontosabb joghatásuk egyrészt a fokozott bizonyító erő, másrészt az azonnali (közvetlen) végrehajthatóság. Mindezek alapján a közjegyzői okiratok többletbiztosítékot jelentenek a jogosultak számára. 

A közjegyzői okiratoknak két típusa van: 

• ügyleti okiratok 
• ténytanúsító okiratok (tanúsítványok) 

A közjegyzői okirat eredeti példányát az a közjegyző őrzi, aki azt készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát vagy egyszerű másolatát kapják meg. 

Ügyleti okiratok

Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét. A felek közötti szerződések közjegyzői okiratba foglalása esetén a közjegyző ügyleti okiratot készít. Ugyancsak ügyleti okirat készül a felek által magánokiratban korábban már megkötött és aláírt szerződéshez kapcsolódó, a kötelezett(ek) által közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatokról is. 

Tanúsítványok 

A tanúsítványok ténytanúsító okiratok, melyekben a közjegyző valamely jogi jelentőségű tényt tanúsít közhitelesen jegyzőkönyvi vagy záradéki formában. Ennek alapján különbséget kell tenni jegyzőkönyvi tanúsítvány, valamint záradéki tanúsítvány között. 

A közjegyző jegyzőkönyvi tanúsítványt állíthat ki például egy felmondásról és annak az adós részére történt kézbesítéséről. Jegyzőkönyvi tanúsítvány kiállítható azonban egy honlap tartalmáról is. 

Záradéki tanúsítvány állítható ki egy aláírás vagy kézjegy valódiságáról (aláírási címpéldány, közjegyzői aláírás hitelesítés). Ugyancsak záradéki tanúsítvány állítható ki közhitelességű nyilvántartás tartalmáról is (ilyen például a cégkivonat). 

Hiteles kiadmány, hiteles másolat 

A közjegyző által készített közjegyzői okirat, valamint annak hiteles kiadmánya és hiteles másolata közokiratnak minősül. A közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya és hiteles másolata – néhány kivételtől eltekintve – elektronikus formában is elkészíthető. 

A közjegyző által készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, valamint annak hiteles kiadmánya és hiteles másolata elektronikus közokiratnak minősül. Az elektronikus közjegyzői okiratot a közjegyző a felek általi aláírást követően minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el. 

Személyazonosság ellenőrzése 

Valamennyi közjegyzői okirat elkészítése előtt a közjegyző köteles meggyőződni az ügyfél (valamint, ha az okiratot alá kell írniuk, akkor a képviselő, illetve a segédszemély) személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól. Ehhez saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványra (személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél) van szükség. 

A közjegyző a fél személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető hatóságot, vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatait feldolgozó hatóságot (ez az ún. JÜB lekérdezés). 

A közjegyző köteles megtagadni a közreműködést, ha a fél a személyazonosság megállapításához adatot nem szolgáltatott. Akkor is köteles megtagadni a közreműködést, ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal vagy az igazolvány érvénytelen és a személyazonosság igazolása más módon sem lehetséges. 

Képviselet 

Amennyiben a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette. A meghatalmazást eredetiben, vagy hiteles kiadmány, illetve hiteles másolat formájában a közjegyzői okirathoz kell fűzni. 

Ennek alapján, ha a fél nem személyesen, hanem képviselő útján jár el, vagy az erre irányuló meghatalmazást kell közjegyzői okiratba foglalni, vagy pedig a közjegyző a magánokiratba foglalt meghatalmazást aláírás hitelesítési záradékkal látja el. Mindkét esetben a meghatalmazást a közjegyzői okirathoz kell fűzni. 

Segédszemélyek 

A közjegyző az okirat készítéséhez a közjegyzői törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú, a tolmács és a jelnyelvi tolmács. A segédszemély a közjegyzői okiratot az okirat végén aláírja, vagy kézjegyével látja el. 

A közjegyzői elkészítésénél két ügyleti tanú közreműködése szükséges, ha a fél (képviselő útján eljárás esetén a képviselő) 

• írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen, 
• nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül, 
• vak, 
• az ügyleti tanúk bevonását kéri. 

Nem lehet ügyleti tanú az, aki

• nem lehet azonossági tanú,
• írástudatlan,
• nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,
• a közjegyző hozzátartozója.

Amennyiben a fél a fentiek szerint részletezett módon személyazonosságát igazolvánnyal nem tudja igazolni, lehetősége van személyazonosságának igazolására azonossági tanúk igénybevételére is. 

Nem lehet azonossági tanú az, aki 

• a 18. évét nem töltötte be, 
• az ügyletben félként, kedvezményezettként vagy ezek képviselőjeként szerepel, 
• testi vagy szellemi fogyatkozása miatt a személyazonosság tanúsítására alkalmatlan.

Abban az esetben, ha a fél nem érti/beszéli a magyar nyelvet, és a közjegyzőnek a fél – képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő – által beszélt nyelvből nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzői okiratot magyar nyelven, tolmács közreműködésével készíti el.

Tolmácsként bárki eljárhat, aki a magyar nyelvet, valamint a fél által beszélt nyelvet a tolmácsolás ellátáshoz szükséges szinten érti és beszéli. A hivatásos tolmács végzettség nem előfeltétel.

A közjegyzői okiratot a segédszemélyeknek is aláírásukkal/kézjegyükkel kell ellátniuk. 

Felolvasás 

A közjegyzői okirat egyik fő garanciális eleme, hogy a közjegyző az okirat elkészítésekor annak teljes terjedelmét felolvassa a fél előtt. A felolvasás az uniós és a magyar jogszabályok alapján a közjegyzői okirat közokirati jellegének egyik megalapozója. 

A felolvasás során a fél megismeri az okirat, valamint a benne foglalt jogügylet, jognyilatkozat tartalmát. Fogyasztónak minősülő kötelezettek esetén a felolvasásnak fogyasztóvédelmi szerepe is van. 

A közjegyzői törvény speciális rendelkezést mond ki arra az esetre vonatkozóan, amikor a közokirat elkészítése során kizárólag jogi személyek, jogi képviselő útján járnak el. Ebben az esetben a felek együttes kérelmére, az általuk előzetesen a közjegyző rendelkezésére bocsátott írásbeli tervezet alapján, a közjegyző – a tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével – mellőzheti a közjegyzői okirat felolvasását. 

2022. január 1-től újabb rendelkezéssel egészül ki a közjegyzői törvény felolvasásra vonatkozó szabályozása. Eszerint, ha a közjegyzői okirat felolvasása egy napon nem lehetséges, a közjegyző az okirat felolvasását több, különböző napon teljesíti azzal a kikötéssel, hogy az okiratnak tartalmaznia kell a felolvasás napjait, valamint a felolvasás megszakításának és folytatásának időpontját is, óra, perc pontossággal. 

Az azonnali (közvetlen) végrehajthatóság 

A közvetlen végrehajthatóság azt jelenti, hogy a közjegyzői okirat alapján azonnal megindulhat a bírósági végrehajtás, azt nem bírósági eljárásnak, polgári pernek megelőznie. 

A közjegyzői okirat alapján a jogosultnak lehetősége van arra, hogy kérje az okiratot készítő közjegyzőtől az okirat végrehajtási záradékkal való ellátását. A bírósági végrehajtási eljárás a záradékolással indul. 

• kölcsönszerződés, hitelszerződés 
• zálogszerződés 
• kezességi szerződés – kezességvállalás 
• ajándékozási szerződés 
• adásvételi szerződés 
• házassági vagyonjogi szerződések 
• bérleti szerződés – bérlő által tett kiköltözési nyilatkozat 
• végrendelet 
• öröklési jogi szerződések 
• tartási- és életjáradéki szerződések 
• társasági jogi megállapodások 

Közjegyzői díj 

A közjegyzői okirat díja – amennyiben az ügyérték megállapítható – ügyérték alapján, minden más esetben pedig a rá fordított munkaidő alapján kerül meghatározásra. 

A közjegyzői díjakat a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet szabályozza. A közjegyző az okirat díját az ebben meghatározott kógens jogszabályi rendelkezések alapján állapítja meg. 

A közjegyzői díj pontos összegéről minden esetben kérjen előzetes tájékoztatást az eljáró közjegyzőtől.