Igazságügyi szakértő kirendelése
Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelése kérhető.
Az eljárás részletes szabályait az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) 21-27/A. §-ai határozzák meg.
A Kjnp. alapján nem kerülhet sor szakértő kirendelésére abban a kérdésben, amelyre vonatkozóan a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban.
A törvény rendelkezései alapján az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
- ha jogi képviselővel jár el: meghatalmazást kell csatolni a kérelemhez
- érdemes mellékelni: ha a szakértői vizsgálat tárgya nincs a kérelmezőnél, a jogosult hozzájárulását a szakértői vizsgálat tárgyának megvizsgálásához
A szakértő által megválaszolandó kérdéseket mindig a kérelmezőnek kell a kérelmében feltennie. Fontos elvárás, hogy a kérdések világos és érhető ténykérdések legyenek. A szakértő jogi kérdésekben nem foglalhat állást.
A kérelemben a kérelmezőnek emellett célszerű (de nem kötelező!) megjelölnie azt a kompetencia területet (szakterületet) is, amely alapján az igazságügyi szakértő kirendelésére sor kerül.
A kérelemnek továbbá az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 45. § (2) bekezdése szerinti kirendelő végzés meghozatalához szükséges további adatokat, mellékleteket is tartalmaznia kell. Ha azonban a kérelem nem tartalmaz kellő mennyiségű adatot a szakértői vizsgálat lefolytatásához, akkor a kérelmező ezt még utóbb is pótolhatja, vagyis a későbbiekben is szakértő rendelkezésére bocsáthatja a kért adatokat, dokumentumokat.
Fontos azt is kiemelni, hogy a kérelmező a kérelmében nem jelölheti meg a szakértőt és annak személyére sem tehet javaslatot. Ellenérdekű fél léte esetén a felek sem állapodhatnak meg a szakértő személyében.
Ha a kérelmező elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor a kérelmét kizárólag elektronikus úton (Hivatali Kapun keresztül) nyújthatja be.
A szakértő kirendelésére irányuló eljárásban az ellenérdekű felet/feleket (ha létezik ilyen) nem kell bevonni. Ehhez kapcsolódóan mondja ki a Kjnp., hogy a szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.
Ha azonban a szakvélemény elkészítéséhez a kérelmezőtől eltérő személy nyilatkozata szükséges, a közjegyző kérelemre felhívhatja a harmadik személyt e nyilatkozat megtételére.
A szakértőt a közjegyző jelöli ki, a kirendelésre kerülő szakértő személyéről tehát a közjegyző dönt. Budapesten bármely közjegyző illetékes az eljárás lefolytatására. Az eljárásra emellett az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik, vagy dolog található.
A közjegyző szakértőként kizárólag az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt rendelhet ki. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara honlapján, a www.miszk.hu-n érhető el.
Eseti szakértő kirendelésére csak akkor kerülhet sor, ha nincs a szakértői névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő. Magánszakértő kirendelésére közjegyzői eljárásban nem kerülhet sor.
A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A szakértői véleményt három példányban kell elkészíteni.
A közjegyző által kirendelt szakértőnek tehát legfeljebb 60 nap áll rendelkezésére a szakvélemény elkészítésére. Amennyiben ezt a szakértő túllépi, a közjegyző pénzbírsággal sújthatja őt, illetve naponta 1 %-kal csökkentheti a díjazását.
A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni. A szakértői díj fedezéséhez szükséges összeget a kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg a közjegyzőnél, az erre szolgáló bankszámlán bizalmi őrzésbe kell helyeznie. Ennek hiányában a közjegyző a kérelmet visszautasítja, illetve az eljárást megszünteti.
A szakértő díját a közjegyző – a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapulvételével – a szakvélemény beérkezését követően, legkésőbb 15 napon belül végzéssel állapítja meg. Ha a szakértői díj összegét a kérelmező által bizalmi őrzésbe helyezett összeg nem fedi, a közjegyző kötelezi a kérelmezőt a még szükséges összeg bizalmi őrzésbe helyezésére. Az igazságügyi szakértő köteles a tudomására jutásától számított 5 napon belül közölni a kirendelő hatósággal, hogy a szakértő díja a letétbe helyezett összeget előreláthatólag meghaladja, megjelölve egyidejűleg a még letétbe helyezendő összeget is.
A szakértői bizonyítást elrendelő és a szakértőt kirendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A szakértői díjat megállapító végzés ellen a kérelmező és a szakértő is fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek azonban csak a kifogásolt összeg erejéig van halasztó hatálya.
A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő részére történő kifizetése iránt, a különbözetet (a többletet) pedig visszautalja a kérelmezőnek. A szakértő a szakértői díj megfizetéséről a számlát a kérelmező nevére állítja ki.