Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás menete

A hagyatéki eljárás az öröklési jog szabályainak érvényre juttatását biztosítja. Az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösre. Kiemelkedő jelentőséggel bír ezért, hogy az adott jogrendszer miként szabályozza az öröklés során átszálló hagyaték átadásának a rendjét.

A hagyatéki eljárás célja az örökhagyó halálával bekövetkező hagyatékátszállás megvalósítása. Az eljárás részletes szabályait a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) határozza meg.

A hagyatéki eljárás első fázisában az elhunyt lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője jár el. Ennek során kerül sor a hagyatéki leltár összeállítására. A hagyatéki leltárt az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével kell elkészíteni. A hagyatéki leltár tartalmát a 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 1. melléklete határozza meg.

Az eljárás második fázisában az illetékes közjegyző jár el. A hagyaték átadása főszabály szerint tárgyalás tartása nélkül történik. A Hetv. 43/C. §-ának (3) bekezdés szabályozza azokat az eseteket, amikor a közjegyzőnek a hagyaték átadását megelőzően tárgyalást kell tartania.

A közjegyző a hagyatékot rendszerint teljes hatállyal adja át. Erre akkor kerülhet sor, ha csak egyetlen személy az örökös vagy több személy öröklése esetén az örökösök között nincs öröklési jogi vita. Ha a hagyatékot – a törvényi feltételek hiányában – nem lehet teljes hatállyal átadni, azt a közjegyzőnek ideiglenes hatállyal kell átadnia.

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után az örökhagyó hagyatékához tartozó vagyontárgy kerül elő, póthagyatéki eljárásnak van helye.

A hagyatéki eljárásban a közjegyző által hozott végzések többségével szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbezéssel támadható végzéseket a Hetv. 109. § (1) bekezdése sorolja fel. A fellebbezést az illetékes törvényszék bírálja el.

Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül hagyatéki pert lehet indítani.

A hagyatéki eljárás díja

A hagyatéki eljárás díját a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (Díjr.) határozza meg. A hagyatéki eljárás teljes díja három tételből tevődik össze: a közjegyző munkadíja, költségátalány és az esetleges készkiadások.

A munkadíj főszabály szerint az ügyérték alapján kerül kiszámításra, a Díjr.-ben meghatározott százalékok figyelembevételével. Az ügyérték a teljes hagyaték terhek nélkül megállapított („bruttó”) értéke. A hagyatéki eljárás során megkötött egyezségek azonban módosíthatják a munkadíj számítást.
Amennyiben az ügyérték a hagyatéki vagyon hiányában nem állapítható meg, a munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján kerül meghatározásra.

Egy konkrét példával élve: 10.000.000 Ft-os ügyérték esetén a hagyatéki eljárás közjegyzői munkadíja 43.100 Ft + költségátalány + készkiadások – feltéve, hogy nem került sor egyezségkötésre.

Öröklési bizonyítvány

Annak kérelmére, aki valószínűsíti, hogy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző az öröklés rendjéről öröklési bizonyítványt állít ki. Ez azt jelenti, hogy a közjegyző külön végzésben állapítja meg az örökös(ök) személyét, a hagyatékban való részesülés jogcímét és a hagyatékban való részesülés arányát.

Öröklési bizonyítvány kiállításának van helye például akkor, ha a hagyaték tárgya kizárólag külföldi ingatlan vagy olyan külföldön lévő ingóság, amelynek átadására vonatkozóan az eljáró közjegyzőnek nincs joghatósága.

Európai öröklési bizonyítvány

Az öröklési bizonyítvány speciális típusa az európai öröklési bizonyítvány. Ennek célja az Unió más tagállamában való felhasználás lehetőségének a biztosítása. Az európai öröklési bizonyítvány azon örökösök, valamint az öröklésben érdekelt más személyek általi használatra szolgál, akiknek egy másik tagállamban kell hivatkozniuk jogállásásukra vagy jogaikat gyakorolni.

Európai öröklési bizonyítvány kiállítása főszabály szerint a következő esetekben kérhető:

  • a teljes hatályú hagyatékátadó végzés,
  • a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés,
  • az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igény bírósági elbírálása esetén hozott hagyatéki eljárást befejező végzés, valamint
  • az öröklési bizonyítványról szóló végzés jogerőre emelkedését követően.