Fizetési meghagyásos eljárás
A nemzetgazdaság működése szempontjából meghatározó jelentőségű a tartozások határidőben történő megfizetése. Az ország külföldi befektetők általi megítélését is befolyásolja az, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozások legális eszközökkel történő érvényesítésére, behajtására az adott ország jogrendszere milyen lehetőségeket biztosít. A magyar jogrendszerben erre vonatkozóan többféle eszköz is a jogosultak rendelkezésére áll. Ezek közül a legismertebb a bírósági végrehajtási eljárás, illetve a felszámolási eljárás.
Az adós által nem vitatott pénzkövetelések gyorsabb és hatékonyabb érvényesítésére azonban a magyar jogrendszer egy külön nemperes eljárást is szabályoz: ez a fizetési meghagyásos eljárás. A fizetési meghagyásos eljárásról a 2009. évi L. törvény rendelkezik.
A törvény értelmében a pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető az a lejárt pénzkövetelés, amelynek összege nem haladja meg a 3 millió Ft-ot. A jogosult döntése alapján fizetési meghagyás útján is érvényesíthető az a lejárt pénzkövetelés, amelynek összege meghaladja a 3 millió Ft-ot, de nem haladja meg a 30 millió Ft-ot. Nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amelynek az összege meghaladja a 30 millió Ft-ot.
Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe. A belföldi kézbesítési címmel nem rendelkező jogosult fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét hiánypótlási felhívás nélkül vissza kell utasítani. A jogosult az eljárás során folyamatosan köteles gondoskodni arról, hogy belföldi kézbesítési címmel rendelkezzen, és hogy ott részére az iratok – a kézbesítési fikciót is ideértve – kézbesíthetőek legyenek.
Külföldi hitelező is kérheti fizetési meghagyás kibocsátását Magyarországon, magyar adós ellen. Ennek azonban az a feltétele, hogy a külföldi jogosultnak képviselete legyen Magyarországon.
A törvény részletesen szabályozza a fizetési meghagyás kibocsátása iránti beadványokat, kérelmeket. A beadványokat főszabály szerint egy példányban – a beadvány szóban történő előterjesztését kivéve –, külön erre a célra rendszeresített űrlapon kell benyújtani.
A beadványt jogi személyek (pl. cégek) és elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személyek elektronikus úton kötelesek benyújtani. Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett személyek (pl. magánszemélyek) írásban (papír alapon vagy elektronikus úton) és szóban is előterjeszthetik a kérelmüket.
A beadványokhoz főszabály szerint mellékleteket nem lehet csatolni. A beadványokhoz meghatalmazás sem csatolható. A meghatalmazást vagy magára a beadványra kell rávezetni, vagy a beadványnak kell tartalmaznia a meghatalmazott azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. A fél a nem jogi képviselőnek adott meghatalmazást a közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.
A beadványokhoz szükséges kérelmek és űrlapok a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján elérhetőek: https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/kerelmek.php
Az adós az eljárás során fizetési halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő. A fizetési halasztás, valamint a részletfizetés iránti kérelem papír alapon is beadható. A törvény azonban kimondja, hogy fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére kizárólag a fizetési meghagyás elleni ellentmondásra nyitva álló határidőn belül van lehetőség.
A közjegyző az adós részére, indokolt kérelme alapján, kivételesen fizetésre halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A közjegyző a kérelem elbírálásánál figyelembe veszi a feleknek az ügy vitelében megnyilvánuló jó- vagy rosszhiszeműségét is. Részletekben való teljesítés engedélyezése esetében bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén az egész tartozás esedékessé válik.
A fizetési meghagyás ellen az adós ellentmondással élhet, ha a követelés összegszerűségét vagy jogalapját vitatja. Az ellentmondást a fizetési meghagyás adós részére történt kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljáró közjegyzőnél lehet benyújtani. A fizetési halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése iránti kérelem nem tekinthető ellentmondásnak.
Amennyiben az adós a közjegyző által kibocsátott és jogerőre emelkedett fizetési meghagyásnak nem tesz eleget, a hitelező bírósági végrehajtási eljárást indíthat az adós ellen. A végrehajtási kérelmet, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton kell benyújtani. A végrehajtás elrendelésére a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző jogosult.