Európai fizetési meghagyásos eljárás (EUFMH)

Európai fizetési meghagyásos eljárás (EUFMH)

A magyar fizetési meghagyásos eljáráshoz képest speciális szabályok vonatkoznak az európai fizetési meghagyásra. Ezt az eljárást az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete szabályozza.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás egyik fő jellemvonása, hogy a határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekből eredő, lejárt pénzkövetelésekre terjed ki. Az eljárás alkalmazásában az ügy attól minősül határon átnyúló jellegűnek, ha legalább az egyik fél a bíróság (Magyarországon a közjegyző) székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel. Ez azt jelenti tehát, hogy Magyarországon akkor indítható európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárás, ha az egyik fél (a kötelezett vagy a jogosult) székhelye/lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon kívül, egy másik uniós tagállamban található.

Fontos kiemelni, hogy mivel Dánia nem ismerte el magára nézve kötelezőnek az 1896/2006/EK rendeletet, ezért Dánia a rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül uniós tagállamnak. Ez azt jelenti, hogy dán kötelezettel szemben Dániában nem lehet európai fizetési meghagyásos eljárást indítani és a más tagállamban kibocsátott európai fizetési meghagyás Dániában közvetlenül nem hajtható végre. Dán jogosult azonban indíthat ilyen eljárást az Unió másik tagállamában honos kötelezettel szemben. Így dán jogosult megindíthatja ezt az eljárást Magyarországon is, egy másik uniós tagállamban székhellyel/lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező kötelezettel szemben. Emellett dán kötelezettel szemben is indítható eljárás Magyországon egy másik uniós tagállamban honos jogosult által, magyar jogosult által azonban nem. Magyar jogosult által dán kötelezettel szemben csak Dánián (és Magyarországon) kívüli tagállamban indítható meg az európai fizetési meghagyásos eljárás, feltéve, hogy a joghatósági szabályok ezt megengedik.

Az 1896/2006/EK rendelet szerint az alábbi esetekben nem indítható európai fizetési meghagyásos eljárás:

• adó-, vám- és közigazgatási ügyek, illetve az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelőssége (közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények);
• házassági vagyonjogon és az öröklési jogviszonyon alapuló igények;
• csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások;
• szociális biztonság;
• szerződésen kívüli kötelmekből eredő követelések (néhány kivételtől eltekintve).

A magyar fizetési meghagyásos eljárással szemben az európai fizetési meghagyásos eljárás keretében értékhatárra tekintet nélkül – akár 30 millió forintot meghaladóan is – érvényesíthetők a lejárt pénzkövetelések. A 30 millió forintos felső értékhatár hiánya egy lényeges különbség a magyar FMH eljárással szemben.

Az eljárás megindítása

Az európai fizetési meghagyásos eljárás 2023. október 1. napjától részben papíralapon, részben pedig elektronikusan indítható és folyik.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett személy a beadványokat (kérelmeket) az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, kizárólag elektronikusan terjesztheti elő az eljáró közjegyzőhöz.

Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett személy azonban továbbra is papíralapon terjesztheti elő beadványait (kérelmeit).

Az eljárás megindításához az ún. „A” formanyomtatvány kitöltése szükséges, amely elérhető az e-justice honlapon: https://e-justice.europa.eu/156/HU/european_payment_order_forms

A kérelmet („A” formanyomtatvány) magyar nyelven kell kitölteni és az eljáró közjegyzőhöz benyújtani. Külföldi kötelezett esetén emellett ajánlott, hogy a jogosult a kérelmét a kötelezett lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén is töltse ki, a közjegyzőnek ugyanis a kérelem másolatát meg kell küldenie a kötelezett részére.

A formanyomtatvány szövegének fordítása elvégezhető az e-justice portálon: https://e-justice.europa.eu/home?action=home

Fontos kiemelni, hogy a formanyomtatvány fordítása során a honlap kizárólag a formanyomtatvány szövegét fordítja le, a formanyomtatványba az ügyfél által beírt szöveget azonban a honlap nem fordítja le, így annak fordításáról az ügyfélnek kell gondoskodnia.

Amennyiben irodánknál kívánnak európai fizetési meghagyásos eljárást indítani, kérjük, hogy mind a magyar nyelvű kérelmet, mind pedig az idegen nyelvű kérelmet töltsék ki és az elektronikus ügyintézésre kötelezett személy elektronikusan, más személy pedig papíralapon, 2 eredeti példányban nyújtsa be.

Az elektronikus ügyintézésre köteles személyek számára szükséges nyomtatvány a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján megtalálható: https://mokk.hu/kerelmek-urlapok/elektronikus-urlapok-anyk/

Az elektronikus kérelmek közül az „Általános beadvány közjegyzőhöz” megnevezésű kérelmet kell kiválasztani és ehhez mellékelve lehet benyújtani az európai fizetési meghagyás eljárás megindítására irányuló kérelmet.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg eljárási díjat kell fizetni, amely a díjalap 3%-a, de legalább 8.000 forint és legfeljebb 300.000 forint. Az eljárási díj alapja (díjalap) a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke.

Ezenkívül a jogosultnak kell megelőlegezni a külföldre történő kézbesítés és az esetleges fordítás díját, amelyet azonban az érvényesíthet, mint a követelés behajtásával kapcsolatban felmerült költséget. Ezek pontos összegéről érdeklődjön az eljáró közjegyzőnél.

A kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a közjegyző megvizsgálja a kérelmet és amennyiben alkalmasnak találja a kibocsátásra, ezen határidőn belül kézbesíti a kötelezett számára.

Az EUFMH kézbesítése a kötelezett részére

Papíralapú kérelem esetén a közjegyző az európai fizetési meghagyást Magyarország területén a Magyar Posta útján, tértivevényes ajánlott levélként kézbesíti a kötelezettnek. Az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett személy részére pedig elektronikusan (cégkapura, ügyfélkapura, hivatali tárhelyre) történik a kézbesítés.

A külföldre történő kézbesítés általános módja, hogy a közjegyző nemzetközi tértivevénnyel („rózsaszín tértivevény”), magyar és külföldi postai szolgáltatók igénybevételével kézbesíti a kötelezett részére az európai fizetési meghagyást. Ennek fő előnye – más kézbesítési módokhoz képest – annak gyorsasága. Amennyiben a tértivevény szabályszerűen kitöltésre kerül a kézbesítő hatóság (külföldi posta) által, a kézbesítéshez fűződő határidők azon nyomban megkezdődnek, és az eljárás ennek megfelelően rögtön folytatódhat. Hátránya ezzel szemben az, hogyha a tértivevény nem kerül megfelelően kitöltésre, a közjegyző nem tudja megállapítani a kézbesítés szabályszerűségét. Ebben az esetben az európai fizetési meghagyás ismételt kézbesítésére van szükség.

Amennyiben az Unió egy tagállamának területén szükséges a hivatalos iratot kézbesíteni, a kézbesítés másik gyakori módja az ún. „intézményközi kézbesítés”. A közjegyző ebben az esetben közvetlenül megkeresi az átvevő tagállam joga alapján erre kijelölt szervet (ún. „átvevő intézményt”), amely gondoskodik az európai fizetési meghagyás kézbesítéséről (részletes szabályait az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 1393/2007/EK rendelete tartalmazza).

Ennek előnye az általános postai kézbesítéssel szemben, hogy az átvevő intézmény gondoskodik a kézbesítés szabályszerűségéről, így a közjegyző a kézbesítés eredményét minden esetben meg tudja állapítani. Esetleges hátránya lehet, hogy az általános tapasztalatok szerint a kézbesítés ideje jelentősen meghosszabbodhat (tagállamonként eltérő mértékben), illetve az adott tagállam joga szerint az átvevő intézmény további költségeket számolhat fel a kézbesítésért, amelyet szintén a jogosult köteles előlegezni.

Ellentmondás és végrehajthatóvá nyilvánítás

Az európai fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül a kötelezettnek lehetősége van az eljáró közjegyzőnél ellentmondással élni az érvényesíteni kívánt követeléssel szemben, amennyiben azt bármely okból vitatja. A határidőben előterjesztett ellentmondás folytán az európai fizetési meghagyásos eljárás megszűnik és automatikusan, a jogszabály erejénél fogva peres eljárássá alakul át, amennyiben a jogosult – erre az esetre – a kérelemben kifejezetten nem kérte az eljárás megszüntetését. A perré alakult eljárást – a jogosult választása szerint – a kis értékű követelések európai eljárásának előírásai (részletes szabályait az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 861/2007/EK rendelete tartalmazza), vagy a tagállami polgári peres eljárás szabályai szerint kell lefolytatni.

A magyar közjegyző által lefolytatott európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a közjegyző az iratanyagot megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak. Eltérés a magyar fizetési meghagyásos eljárással szemben, hogy az ellentmondásról és a perré alakulásról szóló értesítést, valamint az ehhez kapcsolódó felhívást nem a közjegyző küldi meg a jogosultnak, hanem a bíróság értesíti a jogosultat a közjegyzői iratanyag beérkezésétől számított 8 napon belül.

Amennyiben a kötelezettől nem érkezik határidőben ellentmondás a közjegyzőhöz, a közjegyző az ún. „G” formanyomtatvány segítségével végrehajthatóvá nyilvánítja a kibocsátott európai fizetési meghagyást. A közjegyző az így végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyást („E” és „G” formanyomtatvány együtt) megküldi a jogosultnak.

Az EUFMH végrehajtása Magyarországon

A magyar közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás alapján Magyarországon folyó végrehajtásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) előírásai a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 51-55. §-ában foglalt eltérésekkel alkalmazandók. Ha a végrehajtásra más tagállamban kerül sor, akkor a végrehajtást az adott tagállam joga szerint erre illetékes hatóság rendeli el.

A végrehajtás elrendelésére Magyarországon az európai fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

A közjegyző a végrehajtást kérő kérelmére – a végrehajtási kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – végrehajtási lap kiállításával rendeli el a végrehajtást. A végrehajtási kérelmet papíralapon, illetve – ha a végrehajtást kérő elektronikus ügyintézésre köteles vagy azt választja – elektronikus úton kell benyújtani az eljáró közjegyzőnél, az erre rendszeresített űrlapon.

A kérelmet a Vht. 18. § (3) bekezdése szerinti példányszámban kell előterjeszteni. Kivételt jelent ez alól az elektronikus benyújtás, amely esetben csak egy elektronikus példányt kell előterjeszteni.

Fontos kiemelni, hogy az európai fizetési meghagyás végrehajtása iránti kérelmet elektronikus úton nem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszere útján kell előterjeszteni, hanem a közjegyző biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére! Ez valamennyi közjegyző esetén a MOKK gépi hivatali tárhelye [hivatal neve: Magyar Országos Közjegyzői Kamara (gépi), rövid név: MOKKIT, KRID: 342479118].

Az európai fizetési meghagyás végrehajtása iránti, elektronikus formátumú kérelmet és a végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás elektronikus másolatát a MOKK által az elektronikus kapcsolattartásra rendszeresített és a MOKK honlapján elérhető elektronikus űrlapon (ahhoz mellékelve) kell benyújtani. A beadványokhoz szükséges kérelmek és űrlapok a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján elérhetőek: https://mokk.hu/kerelmek-urlapok/elektronikus-urlapok-anyk/

Az európai fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért a végrehajtást kérőnek eljárási díjat kell fizetnie. A díj mértéke a díjalap 1%-a, de legalább 8.000 forint, legfeljebb 150.000 forint.

Amennyiben a magyar illetőségű kötelezett az Unió más tagállamában kibocsátott és végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyásnak nem tesz eleget, a külföldi jogosult Magyarországon is kezdeményezhet bírósági végrehajtást a magyar kötelezettel szemben.

Ebben az esetben a végrehajtás elrendelésére és a végrehajtási lap kiállítására a kötelezett (adós) lakóhelye, székhelye – ezek hiányában pedig a kötelezett (adós) végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye – szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.