A közjegyzői tevékenység
A közjegyző az igazságszolgáltatás része, az állam által ráruházott közhatalmat gyakorló személy. A közjegyző az állami igazságszolgáltatás részeként jogszolgáltatói hatósági tevékenységet végez. A közhatalmi jelleg megnyilvánulásaként a közjegyzőt az igazságügyi miniszter nevezi ki.
A közjegyzői tevékenységről, valamint a közjegyzők jogállásáról külön jogszabály: a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) rendelkezik.
A közhatalmi hatósági tevékenységből következik, hogy a közjegyző független és pártatlan. A közjegyző – szemben az ügyvéddel – nem a felek képviseletében jár el. Ez alól szűk körben a Kjtv. 175. §-a tesz kivételt: ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. Ilyen eset például, ha az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) az ingatlan-nyilvántartásba a közjegyzői okirat alapján jegyez be valamely jogot, vagy jegyez fel valamely tényt. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg. A közjegyző azonban ezen túlmenően jogi képviseletet nem láthat el.
A közjegyző eljárása és jogállása a bíróság eljárásához, valamint a bíró jogállásához áll a legközelebb. Számos jogszabály rögzíti, hogy a közjegyző eljárását az elsőfokú bíróság eljárásával azonos eljárásnak kell tekinteni. Így például a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 2. §-a kimondja: a közjegyző eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos hatályú. Ugyanezt deklarálja a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése is: a hagyatéki eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.
A közjegyzőt – ha törvény kivételt nem tesz – az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében szigorú titoktartási kötelezettség terheli. A fél azonban felmentést adhat a közjegyzőnek a titoktartási kötelezettség alól.
A közjegyző által folytatott eljárások polgári nemperes eljárások. Ezeket számos jogszabály szabályozza, melyek közül a legfontosabbak:
- az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
- a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
- a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
- a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény
A jogszabályok alapján a közjegyző a következő ügyekben járhat el:
- közjegyzői okirat (ügyleti okirat, tanúsítványok) szerkesztése, elkészítése
- közjegyzői okirat záradékolása – végrehajtási eljárás elrendelése
- hagyatéki eljárás
- végrendeletek készítése, letétbe vétele
- bejegyzés a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába
- öröklési bizonyítvány, európai öröklési bizonyítvány kiállítása
- fizetési meghagyásos eljárás
- európai fizetési meghagyásos eljárás
- hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzés
- előzetes bizonyítás
- igazságügyi szakértő kirendelése
- közjegyző előtti egyezségi eljárás
- értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása
- értékpapír fizikai megsemmisítése
- a házassági és vagyonjogi szerződések nyilvántartásába történő bejegyzés
- az élettársi nyilatkozatok nyilvántartásába történő bejegyzés
A közjegyző tevékenységét hivatali helyiségében (iroda) végzi. Kérelemre azonban lehetőség van arra, hogy a közjegyző hivatali helyiségén kívül, helyszínen járjon el.